Pszichológiai tanácsadás gyermekeknek és szüleiknek

Gyermekpszichológus vezetésével zajló játékos terápia, ahol a gyerekek bábozással, rajzolással és mesékkel dolgozzák fel érzéseiket.

Érdemes pszichológushoz fordulni, ha szülőként:

– gyermeknevelési nehézségekkel küzd és szeretne új eszközöket kapni,

– nehéz élethelyzeteken (pl. gyász, válás, költözés, intézményváltás, testvér születése) való továbblépéshez keres támogatást.

Érdemes pszichológushoz fordulni, ha gyermekén a következőket tapasztalja:

– magatartási, szociális vagy beilleszkedési nehézségek,

– fokozott indulatosság, agresszív viselkedés,

– hirtelen és jelentős változások a viselkedésben vagy hangulatban,

– gyakori szomorúság, indokolatlan sírás, étvágytalanság,

– teljesítménycsökkenés az iskolában, túlzott szorongás, érzékenység, nyugtalanság,

– indokolatlan félelmek, visszatérő rossz álmok, feszültség, idegesség,

– óvoda- vagy iskolakerülés, nehéz elválás a szülőtől,

– bepisilés, éjszakai felriadás, dadogás, bekakilás, körömrágás, tic,

– megmagyarázhatatlan testi tünetek (pl. hasfájás, hányinger), amelyeknek nincs orvosi oka,

– testvérféltékenység,

– alacsony önértékelés, bizonytalanság, túlérzékenység a kudarcokra,

– a család életében bekövetkező nagy változások (válás, költözés, hozzátartozó elvesztése),

– traumák feldolgozásának igénye.

Az integratív gyermekterápia lehetővé teszi, hogy minden gyermek személyre szabott, kreatív eszközökön keresztül találjon biztonságos kifejezőfelületet, miközben a szülők is támogatást kapnak a mindennapi nevelési kihívásokhoz.

A közös munka menete

  • Az első alkalom egy feltáró, orientáló beszélgetés, amelyre mindkét szülőt várom. Ennek során közösen átbeszéljük a felmerült problémát, kérdéseket vagy azokat az eseményeket, amelyek miatt felkerestek. Az alkalom célja, hogy elegendő információ gyűljön össze ahhoz, hogy pontosabban lássuk a helyzetet, és ennek alapján kijelölhessük a legmegfelelőbb, leghatékonyabb segítségnyújtási lehetőségeket a gyermek és a család számára legcélravezetőbb megsegítés a gyermek és családja számára.

  • Kisgyermekek (3–4 éves kor alatt):

    Ebben az életkorban a munka fókusza elsősorban a szülőkkel való konzultáció. A gyermeket általában 1–3 alkalommal látom, szükség esetén a szülő is végig jelen lehet. Ezek az alkalmak segítenek képet alkotni a gyermek szociális viselkedéséről, kapcsolatteremtő készségéről, frusztrációtűréséről és kötődési mintázatairól. A további közös munka ilyenkor főként nevelési tanácsadásra, szülőkonzultációkra épül.

    Óvodás- és iskoláskorú gyermekek (3–4 éves kortól):

    Az első alkalmat követően egy diagnosztikus szakasz kezdődik, amelynek során először a szülőkkel találkozom majd néhány alkalommal a gyermekkel dolgozom. Ezt egy újabb szülőkonzultáció követi, ahol visszajelzést adok, és átbeszéljük a tapasztalatokat. Ez alapján közösen döntünk a folytatásról, van, hogy elegendő a szülői konzultáció, máskor pedig a gyermekkel való munka folytatása javasolt. A foglalkozások általában heti rendszerességgel történik, 45 perces alkalmak formájában, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással kiegészítve.

    Serdülők (16 éves kortól):

    Ebben az életkorban az első alkalmak menete rugalmasabban alakul. Hogy a fiatal jelen legyen-e már az első találkozáson, mindig a megkeresés okától és az adott helyzettől függ. A leggyakoribb folyamat az, hogy először mindkét szülővel találkozom, majd külön az édesanyával, ezt követően pedig több alkalommal a serdülővel dolgozom, amit egy visszajelző szülőkonzultáció zár le. Előfordulhat azonban, hogy már a telefonos egyeztetés során célszerűnek látom a fiatal jelenlétét, és a további lépéseket az első alkalom végén közösen határozzuk meg. A terápiás ülések serdülőknél is rendszerint heti rendszerességgel zajlanak, időtartamukat pedig a fiatal aktuális teherbírásához igazítom, amely 45 és 50 perc között változhat.

  • Munkámban az integratív gyermekterápia módszereire támaszkodom, amelyek lehetővé teszik, hogy minden gyermek számára személyre szabott, kreatív és játékos eszközöket alkalmazzak. Ide tartoznak többek között a játék- és rajzterápia, a művészet- és meseterápia, valamint a Winnicott-módszerek.

    A kisebb gyermekekkel a közös munka leggyakrabban a játék nyelvén zajlik: teret adunk a szabad játéknak, bábozunk, szerepjátékot játszunk, rajzolunk, mesét hallgatunk vagy közösen mesét alkotunk. A játék és a mese a gyermeki lélek természetes kifejezőformái, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsem a gyermek belső világát, és a szülők számára is érthetőbbé, feldolgozhatóbbá váljon mindaz, amit átél.

    Az idősebb gyermekekkel és serdülőkkel természetesen másképp dolgozom. Ilyenkor hangsúlyosabb a beszélgetés és a monodráma (egyfajta szerepjáték), valamint különféle kreatív kifejezésmódokat is használunk, például a rajzolást, firkálást vagy alkotást. Szükség esetén meseterápiás, relaxációs és kognitív eszközöket is beépítek a folyamatba, mindig a fiatal igényeihez és lehetőségeihez igazodva.

  • Mivel minden ember és élethelyzet egyedi, nehéz előre meghatározni, pontosan mennyi ideig tart a közös munka. A folyamat hosszát mindig a tünetek enyhülése, a kitűzött célok elérése és annak megélése jelzi, hogy valódi értelme van a közös erőfeszítésnek. Ha nem rögzítettünk konkrét időkeretet, a lezárás kezdeményezése bármelyik fél részéről felmerülhet, amelyről mindig közösen beszélünk és közösen döntünk.

    A találkozások gyakoriságát egyéni megállapodás határozza meg, de általánosságban heti egy alkalom a jellemző. A felnőttekkel tartott ülések ötven percig, a gyermekekkel zajló foglalkozások negyvenöt percig tartanak. Krízishelyzet esetén, vagy ha az adott probléma természete úgy kívánja, az ütemezés ettől eltérően is alakulhat.